"Dancsó József a „Nyulak szigetére” paterolja Kossuthot

Értékvita

Dancsó József és az orosházi Fidesz néhány képviselője a rombolásban megállíthatatlan. A hatalmukat esztelenül felhasználva hadat üzentek Kossuth Lajosnak, és a szobrot, amelyet elődeink tiszteletük jeleként a város első díszpolgárának emeltek, egy arra teljesen alkalmatlan és méltatlan helyre szállítják, oda, ahol húsvétkor a műnyulak szokták tojni a tojásokat.

Eleve hozzá sem lett volna szabad nyúlniuk a szoborhoz. Az áthelyezéséről csak utólag, idén júniusban döntöttek. A lebontásakor hazugság volt a felújítás szükségességére hivatkozniuk: 2002-ben, a szocialista városvezetés idején, Kossuth születése 200. évfordulóján egy szakértőkből álló társadalmi bizottság felügyeletével, közmegegyezéssel, Rajki László szobrászművész restaurálta a talapzatot és a szobrot, és a szakvéleménye szerint a szobor „igen jó állapotban volt”. Tavaly decemberben hirtelen és lóhalálában bontották el, nyilván félve az orosháziak haragjától, hogy aztán hónapokig ne történjen vele semmi: a városüzemeltetési zrt. egyik eldugott, hátsó színében hevert szétdobálva, a mozgó vécék mellett. Ezt helyszíni szemlén a saját szemünkkel láthattuk, és internetes oldalunkon egy kisfilmben be is mutattuk. (www.youtube.com/mszporoshaza) A következő stáció a „Nyulak szigete”, amely annyira alkalmatlan hely, hogy a városvezetésnek rögvest gyönyörűen zöldellő élőfát kellett levágatnia. (Fotón ezt is megörökítettük.)

Joggal merülhet fel a kérdés: mi lehet Dancsó József és a Fidesz néhány képviselőjének a baja Kossuth Lajossal? Az, hogy ő volt a nemzet függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért, valamint a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott küzdelem vezéralakja, a magyar szabadságharc szellemi vezére, és mind a mai napig a magyar szabadság megtestesítője? Vagy Dancsó József számára ezek a mondatai zavaróak?

„Amely percben Magyarországon akadna ember, aki urává akarna lennie e nemzetnek, aki bármely hatalmat mástól, mint e nemzet képviselői testület kezéből akarna venni, azon emberre, uraim, vigyázzanak önök, az egész nép, és soha semmi esetben ne tűrjék, ne engedjék azt, hogy e nemzet felett más határozhasson valaki, mint e nemzet maga.”

Ezen elévülhetetlen tettei és örökörvényű gondolatai miatt nem tetszhet Dancsó Józsefnek és a Fidesz néhány képviselőjének Kossuth, ezért kellett a Mezgé nevéből és a homlokzatáról is eltávolítani. Nem „politikai vita” tehát, amit folytatunk, hanem értékvita.

A másik ok, ami miatt „mennie kellett”, az az, hogy helyette egy új szobrot lehessen készíttetni, közpénzből. Többször kérdeztük, de nem mondják meg, hogy mennyibe kerül ez az új szobor? Eddig csak a makett elkészítésére 780 ezer forintot, a tervezési szerződésre pedig 2 millió forintot szavaztak meg. Ha a valódi kérdést tettük fel az orosháziaknak, azaz hogy mit szeretnének jobban az új főterükre: Kossuth-szobrot vagy „vadkörtefát”, akkor elsöprő többségük (93%-uk) azt mondta, hogy Kossuthot. A mi internetes felmérésünket a Fidesz kinevette (amivel az orosháziakat nevette ki), de akkor miért nem merték leellenőrizni? Azt meg tudták kérdezni az interneten, hogy három vadkörtefa-makettből melyik a szimpatikus, ezt nem? Ennyire félnek az orosháziaktól?

A Kossuth-szobrot elődeink 1904-ben a mai katolikus templom helyén, a Szabópiac téren állították fel. Ezt a helyet tartották akkor főtérnek. Az Orosházi Újság is így írt róla: „Ma leplezzük le községünk főterén Kossuth apánk szobrát.” Majd, amikor felépült a templom, szűk lett a hely, és főtérként már a ma ismert teret használták, egyértelmű volt, hogy a szobornak is itt kell állnia − 1924. november 1-jétől (és nem 1922-től, mint azt olvashattuk) egészen Dancsó József hatalomra kerüléséig, aki sem a választási programjában, sem sehol és semmikor nem említette korábban, hogy milyen tervei vannak. Tudta, hogy ha ezt elárulja, Orosházán sohasem választanák meg. Utólag értjük, hogy miért menekült annyira a polgármester-jelöltek közötti nyilvános vita elől annak idején.

Érdemes Németh Béla volt polgármester szavaira figyelni, aki a júniusi képviselő-testületi ülésen a következőket mondta: „Én első perctől kezdve azon voltam, hogy a Kossuth-szobor maradjon a város Főterén, ott a helye. Esetleg, ha építkezés vagy valami miatt mozdítani kell, akkor nyilván arrébb kerül, de nem a Főtérről kikerül, hanem marad a Főtéren… Nem értek egyet azzal, hogy odakerül a katolikus templom elé a sarokba, hiszen a szobornak a Főtéren a helye… Azon kevesek egyike vagyok a frakcióban, aki a véleményét is elmondja itt a nyilvánosság előtt.”

A Kossuth-szobor áthelyezését idén júniusban a Fidesz-frakció tagjai közül sem mindenki támogatta. Az a javaslatunk, hogy a Kossuth-szobor maradjon a Főtéren, 5 szavazatot kapott 7 „nem” ellenében. Ha csak egy valaki merte volna még a Fidesz-frakcióból a véleményét a nyilvánosság előtt is képviselni, minden másképp alakul.

Szó sincs tehát itt „politikai vitáról”, szekértáborok közötti purparléról, értékvitát folytatunk: baloldaliak − jobboldaliak − középoldaliak − összességében az orosháziak döntő többsége áll Dancsó Józseffel és néhány fideszes képviselővel szemben, akik a fejükbe vették, hogy Kossuthot a Nyulak szigetére száműzik.

Nem fejlődik, hanem visszafejlődik a város, nincsenek munkahelyek, növekszik a szegénység, és lassan lehetetlen normálisan élni Orosházán − rengeteg fontos kérdés van, ahol dolga lehet egy ellenzéki pártnak. Ezeken a területeken is folyamatosan javaslatokat teszünk, de ezeket Dancsó József nem veszi figyelembe. Úgy gondoljuk viszont, hogy akkor is hallatnunk kell a hangunkat, amikor a legalapvetőbb értékeinkről, a városunk múltjához szorosan kötődő kérdésekről van szó, és a Kossuth-szobor elhelyezése ilyen.

Kossuth Lajos, Orosháza város első díszpolgára szobrát elődeink mindig a Főtéren képzelték el, azt tartották hozzá méltó helynek. A Kossuth-szobor, vagy ahogy az Orosházi Újság írta: „Kossuth apánk” ennélfogva végig Orosháza Főterén volt.

És ígérjük: ott is lesz.

Orosháza, 2012. augusztus 3.

MSZP Orosházi Szervezete elnöksége"