Hírek
2023. Október 04. 07:09, szerda |
Életmód
Forrás: MTI
Nobel-díj - Szabó Gábor: az attoszekundumos technikától több tudományos áttörés is várható
A Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L\'Huillier által kidolgozott, Nobel-díjjal elismert attoszekundumos technikától a következő években több területen, így például a biológiában is tudományos áttörések várhatók
- hangsúlyozta Szabó Gábor akadémikus kedden az MTI-nek.
Az ELI ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source) szegedi lézeres kutatóközpont ügyvezetője elmondta, hogy ezzel a technikával rendkívül rövid fényimpulzusokat lehet előállítani, ez tekinthető egy olyan "vakunak", mellyel a leggyorsabb folyamatokat, így az elektronok mozgását ki lehet merevíteni.
Az, hogy mi történik ezen a rendkívül rövid időskálán, nemcsak a fizika, hanem az élettudományok számára is fontos lehet - mutatott rá a fizikus.
A világon a szegedi ELI ALPS-ban működik a legtöbb attoszekundumos forrás, szám szerint öt. Ezek felhasználásával több területen, így például a biológiában is tudományos áttörések várhatók - közölte az akadémikus.
Szabó Gábor felidézte, hogy Szent-Györgyi Albert már az 1960-as években írt egy könyvet a szubmolekuláris biológiáról, amelyben a többi közt azzal is foglalkozott, hogy egy egész dimenzió hiányzik tudásunkból az életjelenségek megértéshez. Az életjelenségeknek nem lehet magyarázata a molekulák, de még az atomok mozgása sem, ismerni kellene az elektronok mozgását is. Erre a kérdésre ma az attoszekundumos lézerek kínálhatnak megoldást - mondta.
A professzor kitért arra, hogy Krausz Ferenc Magyarországon kezdte tudományos pályafutását mint lézeres kutató, majd hamar Bécsbe került és ott is doktorált, majd 2003-ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki. Már az 1990-es évek második felében nemzetközi hírnevet hoztak neki nagyon rövid impulzusú lézerek fejlesztése terén elért eredményei, ezekhez olyan tükröket használt, melyeket magyar kutatók fejlesztettek, majd 2001-ben jelent meg első publikációja az attoszekundumos lézerekről.
Ma is ELI ALPS-ban működik az a laboratórium, ahol Krausz Ferenc korai rákdiagnosztikát szolgáló molekuláris ujjlenyomat csoportja dolgozik - emelte ki az ügyvezető.
Az idei fizikai Nobel-díjasok közül Anne L'Huillier is szorosan kötődik a szegedi kutatóközponthoz. A kutató hosszú éveken át az ELI tudományos tanácsadó testületének tagja volt, komoly munkát és energiát fektetett a központ fejlesztéséről szóló tervek véleményezésébe - mondta Szabó Gábor.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 25. 08:01, hétfő | Életmód
Megkezdődött a Katolikus Karitász adventi adománygyűjtő programja
Megkezdődött a Katolikus Karitász adventi adománygyűjtő segélyprogramja vasárnap.
2024. November 23. 08:25, szombat | Életmód
MME: a Magyarországon áttelelő fehér gólyák nem szorulnak emberi segítségre
A Magyarországon áttelelő fehér gólyák nem szorulnak emberi segítségre, etetésre, meleg helyen történő átteleltetésük felesleges - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) pénteken az MTI-vel.
2024. November 23. 08:23, szombat | Életmód
November végén rendezik a 24. Vadlúd Sokadalmat Tatán
Tatán, az Öreg-tó partján november utolsó napjaiban rendezik meg a 24. Vadlúd Sokadalmat - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
2024. November 23. 08:15, szombat | Életmód
Tejsavófehérjét hívott vissza a Nébih!
Fémdarabkák lehetséges jelenléte miatt csokoládé ízű tejsavófehérjét hívtak vissza a napokban, olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közleményében.