A nyilvánosság kizárás mellett tárgyaltak a képviselők a január elsejével induló helyi járási hivatal felállításáról és indításáról, valamint véleményezték a városi kórház gazdasági igazgatói posztra benyújtott pályázatát.

Olyan meghökkentően súlytalan témát is zárt ülésen tárgyalt a képviselő-testület, mint Blahó János, iskolai főigazgató heti kötelező óráinak megtartása alóli mentesítését. Mivel mindössze heti két órás tanítási kötelezettségről van szó, különösen érthetetlennek tűnt, miért kell ebben az ügyben testületi döntés. Tovább fokozta a homályt, hogy erről zárt ülésen döntöttek. Hogy teljes legyen a káosz a kérdésben, kiderült, hogy a Blahó János által vezetett Táncsics Mihály Közoktatási Intézmény és Tehetségközpontnak jövő év elejétől a megyei kormányhivatal lesz az intézményfenntartója, ezért is talányos, miért kell két és fél hónapra erről rendelkeznie a képviselőknek. A zárt ülésen történtekről nem tudunk beszámolni, mert az ott történtekről utólag sem adható tájékoztatás.

Ők még nem unják a politikát

A nyílt ülésen szinte kizárólag szakpolitikai kérdések kerültek terítékre, mégis rögtön – megszokott módon – politikai felütéssel kezdődött az orosházi testületi ülés. Zalai Mihály (Fidesz) alpolgármester szerint pártpolitikai csatározásokra használja fel a helyi MSZP a nemzeti ünnepeket azzal, hogy azokon nem vesz részt. A városvezető szerint ez történt augusztus 20-án ugyanez október 6-án. Ne áldozzák fel a politika oltárán (ezt a kifejezést rövid napirend előtti felszólalásában legalább háromszor használta a politikus) a pártpolitikai érdekeket – fordul az ellenzékhez. A szocialisták nem reagáltak az alpolgármester szavaira.

Zárt ajtók a nyilvánosság jegyében?

Elegánsnak aligha nevezhető, hogy a nyílt ülés első napirendi pontja előtt Dancsó József arra tett javaslatot, hogy az eredetileg az ülés végére sorolt zárt ülés napirendi pontjait közvetlenül az ülés elején tárgyalják meg. Az ehhez szükséges szavazatszámot a Fidesz-frakció biztosította. Csak találgathatjuk, hogy ebben az ülést a képernyők előtt követni kívánók kifárasztása volt-e a cél, vagy valami más. Az bizonyos, hogy a helyi tévé közel másfélórás szünetjele mindennek nevezhető, de nézőcsalogatónak aligha.

A helyi járási hivatal kialakításával kapcsolatos napirendi pontot zárt ülésen tárgyalták, ami abban az értelemben is furcsa, hogy a megyében ezt a témát az érintett képviselő-testület zömmel nyílt ülésen vitatták meg, és hoztak ebben döntést. Információnk szerint a városvezetés azzal indokolta az eljárást, hogy személyeket és hozzájuk tartozó megállapított fizetéseket is tartalmaz az előterjesztés, amelyek indokolják a nyilvánosság kizárását. Áthidaló megoldás lett volna, ha ezt a jelzett részt kiveszik az előterjesztésből, így semmi akadálya nem lett volna, hogy az ingatlanátadást is magában foglaló előterjesztést nyílt ülésen vitassák meg a városi képviselők.

Politikai ámokfutás a közoktatásban

Élesen támadta Füvesi Sándor (MSZP) a Táncsics Mihály Közoktatási Intézmény és Tehetségközpont állami fenntartásba adását. Politikai ámokfutásnak nevezte a kétharmados parlamenti többség közoktatás egészét érintő döntéseit. Jelezte egyben, hogy az Alkotmánybíróság előtt támadták meg a közoktatási törvényt, mert az a települési önkormányzatoknak nem ad lehetőséget az intézményfenntartói szerepre. Egyben számon kérte Dancsó József polgármesteren, hogy parlamenti képviselőként ilyen törvény elfogadásához adta támogató szavazatát.

Kovács Árpád (Fidesz) rendkívül alacsony színvonalú hozzászólásából alig-alig lehetett kihámozni, mit akart mondani. (Már ha akart egyáltalán valamit.) Egyfelől arról beszélt, hogy jó a sokszínűség az oktatásban, majd eljutott oda, hogy az mégsem jó. Úgy fogalmazott: jó, ha egy kicsit egy kézben van az oktatás. Hogy a „kicsit egy kézben” mit jelent akkor, amikor minden szinten az államosítás zajlik, az nem derült ki a felszólásából.

Fetser János (MSZP) szerint nem az elmúlt tizenöt évben rontották el a hazai közoktatást, hanem most a Fidesz kormány teszi ezt meg. Ráadásul az oktatási rendszer egészét érintő változtatások – hangsúlyozta az ellenzéki politikus –, hogy szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül születtek meg. Hiteltelen politikusnak nevezte Hoffmann Rózsát, az oktatásért felelős államtitkárt. Jelezte, hogy Mezőberényből elindult az elmúlt hetekben az a kezdeményezés, amelyben a megyében működő középiskolák arra tettek indítványt, hogy akadályozzák meg az állami kézbe kerülést. Vagyis azt, hogy a megyei kormányhivatal legyen az intézményfenntartójuk.

Fidesz nosztalgia a Kádár-rendszer után?

Zalai Mihály (Fidesz) alpolgármester nemes egyszerűséggel az „LMP házi közgazdászának” nevezte Róna Péter, akit felszólalásában Fetser János idézett. (Róna Péter az Oxfordi Egyetem közgazdászprofesszora.) Azt indítványozta, hogy nem pártpolitikai szemüvegen kellene nézni a közoktatás ügyét, egyben visszautasította az MSZP kritikáját. Az állami fenntartásba kerülő oktatási intézmények az esélyegyenlőséget teremtik meg a diákok számára – vélekedett Zalai Mihály. Ám az egy félmondat erejéig sem kapott hangot, önmagában miért nőne az esélyegyenlőség, ha az iskolák állami fenntartásba kerülnek.

Elekes Lajos (Fidesz) alpolgármester nosztalgiával gondolt vissza arra az általa poroszos iskolarendszerre, ami időben a Kádár-korszakra esett. Szerinte az unióban azok az országok sikeresek – Lengyelországot és Horvátországot nevezte meg –, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek a nemzeti tartalmakra. (Apróság, hogy Horvátország nem tagja az uniónak, de annál rosszabb a tényeknek.) Szerinte az sem megy, hogy négy-ötféle tankönyv áll rendelkezésre egy-egy tantárgyból. A magát a témában laikusnak nevező gazdasági szakember egyetlen érvet sem hozott fel megállapítása alátámasztására.

Önök a Kádár-rendszerből nem a jólétet hozták vissza, hanem a diktatúrát – fogalmazott Fetser János. Példaként mondta, hogy a közalkalmazottakat indoklás nélkül lehet elbocsátani. Alig leplezett indulattal úgy reagált erre Zalai Mihály, hogy furcsa, ha olyan ember vádolja a Kádár-rendszer nosztalgiájával a Fideszt, aki politikai pályafutását abban a rendszerben kezdte. Majd befejezésül úgy fogalmazott: a testületben jelenlévők kivétel nélkül állami iskolákban végeztek, és ezek nem is voltak rossz iskolák. Ezzel félreérthetetlenül arra utalt, hogy valamennyien a Kádár-rendszer iskoláiban végeztek. Az érvelés logikája itt már szinte követhetetlenné vált.

Két hatás alatt álló ember

Az ülésen ezúttal is aktív Zalai Mihály alpolgármester ügyrendi hozzászólásában jelezte, hogy Fetser János és Füvesi Sándor folyamatos bekiabálásaikkal zavarják az ülést, és azt indítványozta helyezzenek el külön mikrofont e képviselők előtt, hogy a tévénézők is hallhassák és jegyzőkönyvezni is lehessen bekiabálásaikat. Hozzátette: az sem kizárható, hogy a két nevezett képviselő tudatmódosító-szerek hatása alatt állhat.

Füvesi Sándor azt nehezményezte, hogy a vitát lezáró polgármesteri hozzászólás az elfogadott testületi szabályok szerint nem lehet hosszabb, mint három perc, miközben ezt a városvezető rendszeresen jócskán túllépi. Erre a jegyző úgy reagált, hogy a bekiabálások miatt hosszabbodhat a polgármesteri felszólalás. Ezt az önkormányzat egyik jogi munkatársa azzal helyesbítette, hogy a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) egy másik rendelkezése szerint ebben az esetben a polgármesteri vitalezárásnak nincs időbeli korlátja. Ha így van, akkor dr. Hegedűsné Hegedűs Mária címzetes főjegyző nem ismeri kellő mélységében az orosházi képviselő-testület szmsz-ét, különben nem úgy érvelt volna a polgármesteri megszólalás hosszúságát firtató ellenzéki felvetésre.

A testület döntött arról, hogy 600 millió forintos adósságmegújító hitelt vesz fel, ahogyan arról is, hogy Orosháza tagja lesz a Magyar Libamáj Klaszternek.