A bíróság október 3-án (szerdán) döntött első fokon a felek vitájáról. Igaz, a pertársaság jogásza, dr. Szkaliczki Zsolt, egyelőre nem kívánt megszólalni az ügyben. Mint elmondta: megvárja, hogy kézbe vehesse a bíróság írásos indoklását.

Az Orosházi Lakásszövetkezet részben még ma is zavaros, sok ponton átláthatatlan történetében fordulópontot jelentett az idén május 22-én megtartott küldöttgyűlés, amelyen a többszöri elnökcsere után Kígyósi Andrástól is megvonta a bizalmat a lakásszövetkezeti tagok egy csoportja. Ezen az ülésen jelentette be dr. Szkaliczki Zsolt ügyvéd – a helyzet elmérgesedését mutatta, hogy jogi képviselőt is bevontak a lakók a küldöttgyűlés munkájába –, hogy formálódik az a pertársaság, amely a küldöttgyűlésen hozott döntéseket a bíróság előtt kívánja megtámadni.

A pertársaság időközben megalakult és az Orosházi Lakásszövetkezet ellen folyó tárgyalást augusztus 29-én megtartotta a Gyulai Törvényszék, amelyről a helyi médiumok „elfelejtettek” beszámolni. A szövetkezet jogi képviselőjének, dr. Kaszai Balázsnak ügyvédi meghatalmazását a bíróság nem fogadta el, szoros összefüggésben azzal a ténnyel, hogy a szövetkezet akkor nem rendelkezett törvényes képviselővel. Egyben ott az a döntés született, hogy a következő tárgyalási napra szeptember 26-án kerül sor.

Mindezt azért is fontos nyomatékosítani, mert ezek említése nélkül olyan látszat keletkezhetne, mintha az október 3-ai tárgyalásnak nem lett volna semmilyen előzménye.

Az Oroscafénak nyilatkozó dr. Kaszai Balázs, a szövetkezet jogi képviselője elmondta az elsőfokú, nem jogerős ítéletről, hogy „túlnyomórészt elutasította a pertársaság keresetét, míg az alapszabály esetében két alpontban az alapszabályi rendelkezéseket hatályon kívül helyezte.” A jogi képviselő bírósági ítélethirdetést követő nyilatkozata szerint a szövetkezet 2011-től törvényesen működött, és a szövetkezeti tagokra kirótt rezsiköltség emelést is jogszerűnek mondta ki a bíróság.

Ezzel élesen szemben áll a pertársaság tagjainak ítéletértelmezése, amelyet a társaság indította honlapon tettek közzé, Gál Zsolt aláírásával. Ebből kiderül, hogy a bíróság nem foglalt állást ebben a kérdésben, így a rezsiköltség emelését sem ismerte el jogszerűnek. Az ok egyszerű: ezzel a kérdéssel nem is foglalkozott a bíróság, mert a pertársaság kicsúszott abból a hatvannapos határidőből, amely rendelkezésére állt volna, hogy bíróság előtt támadja meg a lakásszövetkezetnek ezt a döntését.

A pertársaság által működtetett honlapon szereplő beszámoló szerint a Gyulai Törvényszék a szerdán hozott ítéletében, hogy nem keveredő össze a közgyűlés és a küldöttgyűlés fogalma. Ennek azért van nagy jelentősége, mert más-más jogosítványokkal – például döntési hatáskörrel – rendelkeznek ezek a fórumok. Ráadásul a pertársaság keresetlevelének egyik fontos pontja volt, hogy ezt a kérdéskört tisztázza a bíróság.

A bíróság helyt adott pertársaságnak abban a kérdésben is, hogy megismételt közgyűlést lehet tartani kiválással kapcsolatban, ahogyan az a szövetkezeti törvényben le van fektetve. Az ezzel ellentétes alapszabályi rendelkezést ugyancsak 2012. május 22-én fogadta el a küldöttgyűlés – olvasható a társaság honlapján. Ugyancsak fontos döntés a pertársaság értelmezésében, hogy a szövetkezet a tagságába csak lakástulajdonost jegyezhet be, társasházat nem. Az igazgatóság tehát a bírósági ítélet értelmében nem dönthet társasház belépéséről.

Mindezek ismeretében korántsem olyan egyértelmű, hogy a lakásszövetkezet pert nyert volna a pertársaság ellen, ahogyan ezt a helyi média sugalmazni kívánja.