Rögtön a napirend módosításával indult a maratoninak ígérkező ülés, így elsőként az adósság-átvállalással kapcsolatos tájékoztatót adott a polgármester. Orosháza elsőként 40 százalékos ajánlatot kapott az államtól, ami végül 65 százalékra emelkedett. Így 2,2 milliárd forintos tehertől szabadult meg a város. Ezt kiemelkedően jónak ítélte meg a polgármester, ami annyiban kiegészítésre szorul, hogy a hazai ötezer főnél nagyobb lakossággal rendelkező települések esetében hasonló emelkedésnek lehettünk tanúi. Nyugat-dunántúli gazdagnak nevezhető városok esetében ugyancsak 65, sőt esetenként 70 százalékos volt az állami átvállalás mértéke, de nem sokkal maradtak el ettől a szinttől a fővárosi kerületek sem. Ebből világos, hogy Orosháza 65 százalékos adósságátvállalása nem számít kiemelkedően magasnak. Sőt bizonyos értelemben átlagosnak mondható. A korábbi testületi ülésen elhangzott, hogy a 25 százalékos emelkedés mindössze 60 millió forint többletet jelent annak az Orosházának, amelynek a 2013-tól erőteljesen lecsökkent költségvetési főösszege meghaladja a 8 milliárd forintot.

A gimnázium és a város
A képviselők megemlékeztek arról, hogy nyolcvan évvel ezelőtt, 1933-ban indult el Orosházán a gimnáziumi oktatás, és ebből az alkalomból jubileumi díszoklevelet adományoztak az oktatási intézménynek. Nem az ünneprontás szándékával írom le, mégis: ez még megyei összevetésben sem számít magas „életkornak”. A nyolcvan éves gimnáziumi évforduló akaratlanul is árulkodik Orosháza kissé megkésett városiasodásáról.

A kézilabda összesen 56 milliót kapott
Megtárgyalták és elfogadták a helyi sportegyesületek támogatásáról szóló összegeket. Az Orosházi Női Kézilabda Club (ONKC) 11 millió forintos önkormányzati támogatást kapott, szemben a tavalyi 11,5 millióval. Az Orosházi Férfi Kézilabda Sportegyesület (OFKSE) 45 milliós önkormányzati támogatásra számíthat, ellentétben a tavalyi 60 millió forinttal. Előbbinél jelképesnek, utóbbinál már jelentősnek nevezhető a támogatás csökkenése. Mindkét támogatás azt jelzi, hogy önkormányzati támogatás nélkül ezek a versenysportok életképtelenek lennének Orosházán.

"Parlamenti vita" a vízterhelési díjról
Egy év alatt hozzávetőlegesen 1, 4 millió köbméter szennyvizet dolgoznak fel a helyi szennyvíztisztítóban, amely vízterhelési díjként köbméterenként 8-9 forintot számolnak el a fogyasztók felé. Így évente közel 9 millió forintot kell a helyi fogyasztóknak ezen a jogcímen befizetni – ez derült ki Krizsán Györgynek, az Alföldvíz Zrt képviselőjének tájékoztatójából. Németh Norbertnél (Jobbik) az csapta ki a biztosítékot, hogy a tavalyi évvel szemben 4,8 forintról 8,1 forintra emelkedik a lakossági fogyasztók vízterhelési díja egy köbméterre vetítve. Németh szerint a közel száz százalékos emelkedés aligha illeszthető bele a Fidesz rezsicsökkentéses politikájába. Egyben utalt arra, hogy a héten Dancsó József polgármester is aláírást gyűjtött Orosházán a rezsicsökkentés mellett. A polgármester válaszában elmondta: erről nem kell szavazni, ez csupán egy tájékoztató.
Fetser János (MSZP) szintén elfogadhatatlannak nevezte az emelés mértékét, és javasolta, hogy a vízszolgáltató kezdje magán a költségcsökkentést, így kigazdálkodható a tervezett díjemelés összege.

Csizmadia Ibolya (Fidesz) alpolgármester és Németh Béla (Fidesz) arra emlékeztetett, hogy annak idején Fetser János polgármester idején született az az önkormányzati döntés, hogy a vízterhelési díjat a fogyasztókra hárítják. Rögtön miniparlamentté változott át a testületi ülés. A jobboldal azt vetette a baloldal szemére, hogy 2003-ban az ő kormányzásuk alatt fogadták el a vízterhelési díjat. Zalai Mihály (Fidesz) alpolgármester azzal próbálta mérsékelni az indulatokat, hogy a vízterhelési díj a helyi egy köbméterre vetített vízdíjnak csupán öt százalékát jelenti.

Döglött balatoni angolnák Orosházán
Nehogy úgy járjanak, mint a kommunális díjnak álcázott ingatlanadóval – vágott vissza a kritikákra Fetser János, arra utalva, hogy vízterhelési díj is kicsaphatja az orosháziaknál a biztosítékot. Nem csak az angolnák döglenek, de a maga pártja is megdöglött, az MDF – válaszolt közvetlenül Németh Bélának, aki korábban egy párttársát idézte, amikor úgy fogalmazott: a kommunisták idején betelepített balatoni angolnák az Antall-kormány hivatali ideje alatt kezdtek megdögleni. (Tartozunk annyival az igazságnak, hogy a Balatonban az 1980-as évek elején is már riasztó mértékű angolna-pusztulásokat jegyezhettek fel, amikor még Antall József az Orvostörténeti Intézet igazgatója volt.)

Nyolc új adónemet vezetett be 2010 óta a Fidesz vezette kormányzat – replikázott Fetser az őt ért kritikákra. Varga Zoltán (MSZP) országgyűlési képviselő szerint 2003-ban a jobboldal is megszavazta a vízterhelési díjról szóló törvényt, ami egy környezetvédelmi jellegű törvény részét képezte. Szerinte erről ma már nem érdemes vitatkozni. Egyben javaslatot tett arra, hogy a szippantott szennyvíz is kerüljön bele a rezsicsökkentés körébe, mert ez eddig kimaradt. Dancsó egyszerűen butaságnak nevezte Varga hozzászólását, mert a szippantott szennyvíz mennyisége olyan alacsony, hogy azt nem vethető össze az egyéb szennyvízre vonatkozó díjakkal. Varga Zoltán elismerte tévedését, majd távozott az ülésről.

Amikor a polgármester finom és kedves
Nyugodt, szakmai mederben folyt a testületi ülés, amíg a polgármester úr nem kezdett el személyeskedni – jelentette ki Füvesi Sándor, aki szerint elfogadhatatlan az a stílus, amit a városvezető használ.
„A legfinomabb és legkedvesebb” módon szóltam – fogalmazott Dancsó –, amikor Varga Zoltánhoz címezte szavait. Hogy a „vita közben elbóbiskolt és nem figyelt”, valamint „butaságnak” nevezni egy képviselői véleményt, valóban a legfinomabb minősítések közé tartozna, azon lehetne vitatkozni.

Dávid Zoltán (Fidesz) az „ellenzék zavarkeltéséről” beszélt több felütésben, amiből egyértelműen érzékelhető volt, hogy verbális polgárháborús viszonyok uralkodnak a testületben (nyilván nem függetlenül az országos politikától) a jobb- és a baloldal között. Dávid szavai egy rég letűnt korszakot idéztek.

A középpontban Németh Norbert
A Kossuth utcai tömbbelsőben 23 milliós költséggel új játszótér épül – erről döntött a testület. Németh Norbert hozzászólásában elmondta: nem véleményezné a tervet, döntse el a város, hogy most szükség van-e 23 milliós játszótérre. – Én nem sajnálom erre a pénzt, nem is értem a hozzászólását – válaszolt erre Zalai Mihály. Németh szerint nehezen védhető döntés 23 millió forintot fordítani egy játszótérre a rákóczitelepi buszmizéria árnyékában. Fideszes képviselők egymás után mentek neki Németh Norbertnek, helytelenítve hozzászólását. Elekes Lajos (Fidesz) alpolgármester szerint az adósságkonszolidáció olyan pénzügyi helyzetet teremtett Orosházán, ami biztos alapot ad az olyan beruházásoknak is, amilyen a játszótér építése.

Kiderült, hogy tavaly a város közel 11,6 millió forintot költött marketing feladatokra, ezzel szemben az idén hasonló célokra – nagyságrendileg is figyelemre méltó a csökkenés – 6,4 millió forint áll rendelkezésre ilyen célra

Kisebb vita alakult ki az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról. Németh Norbert azt sérelmezte, hogy tucatnyi ügyben 2014-től csak kétharmados többséggel lehet a testületnek döntést hozni. Ezzel megbénítják a majdani testület döntési lehetőségeit – érvelt Németh. Ezt egyszerre korrigálta a polgármester és a jegyző, amikor elmondták, a minősített többség nem kétharmadot jelent, hanem a jelenlegi 15 képviselőből 8 szavazatot.

A testületi ülés egyik alaphangját Németh Norbert kifakadásai adták meg. (A kívülállónak joggal lehetett az a benyomása, hogy a Fidesz és az MSZP közötti politikai ellentétek eltörpülnek – noha azok sem elhanyagolhatóak – a Fidesz és a Jobbik közötti ellentétek mellett.) A rákóczitelepi futballpálya építését ellenezte a jobbikos képviselő, ami akkor is 3 millió forintba kerül a helyi adófizetőknek, ha a fejlesztéshez 70 százalék vissza nem térítendő támogatást kap az egyesület. Tényleg futballpályák kellenek ide? Nem munkahelyeket kellene a városban teremteni? – tette fel a kérdéseit. A polgármester ezt azzal utasította vissza, hogy nem új pálya épül, hanem a meglévőt korszerűsítik kedvező pályázati feltételek mellett.

A két Németh összecsapása
Szeretném megkérni arra, hogy trágár kifejezéséket ne használjon – kérte többször nyomatékosan a polgármester Németh Norbertet, aki azt sérelmezte indulatosan, hogy a futballpálya korszerűsítés szükségességéről folyó vitában Németh Béla szóba hozta a jobbikos képviselő édesapját. (Ez valóban több mint szükségtelen és udvariatlan volt az egykori polgármester részéről.)

Terítékre került az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. szakmai és pénzügyi beszámolója. Csizmadia Gergely vezérigazgató rövid hibaigazítójával kezdődött az erről szóló vita. Az önkormányzat az elmúlt évre közel 277 milliót biztosított városüzemeltetési feladatokra, ezzel szemben a tényleges költségek 283,5 milliót használtak fel Fetser János hosszasan sorolta a beszámoló pénzügyi tételeire vonatkozó kérdéseit. Ezekre csak hézagos válaszok hangzottak el a vezető részéről.
Nemes egyszerűséggel a hazugság lepapírozásának nevezte a cég pénzügyi beszámolóját Németh Norbert, aki 10 milliós prémiumért (ennyit kapott fizetésén felül Csizmadia Gergely) különb beszámolót várt volna el és meggyőzőbb szóbeli cáfolatokat. A vezérigazgató teljességgel visszautasította a jobbikos képviselő minősítését.

Politika és matematika
Ez nem politikai pálya, ez matek – vette át a szót Elekes Lajos alpolgármester a városüzemeltetés pénzügyi beszámolójáról folyó vitába, és arra kérte a képviselőket bánjanak csínján a minősítésekkel. „Politikai csapásnak” nevezte Zalai Mihály az ellenzék mondandóját, Németh Norbert hozzászólásáról azt állította, hogy az gazdasági bűncselekményekkel vádolja a cég vezetését. Arra tett javaslatot, hogy tegyenek konkrét észrevételeket az ellenzéki képviselők.

Rend van, tisztaság van, a munka el van végezve – fogalmazott Dávid Zoltán (Fidesz), aki ezek alapján úgy vélte – ehhez azért kellett nem kevés jóindulat – a városgazdálkodás elvégezte tavaly a feladatait. Füvesi Sándor (MSZP) ismét azt nehezményezte, hogy a képviselőknek annyira korlátozzák a megszólalási lehetőségeit, hogy észrevételeik töredékét tudják csak elmondani. Ezek után álságosnak nevezte azt a kritikát, hogy legyenek konkrétabbak az észrevételeik megfoglmazásakor.
Évek óta változatlan támogatás mellett látja el a cég a feladatait – zárta le a vitát Dancsó József, anélkül hogy romlana a szolgáltatás színvonala – tette hozzá.

Ugyancsak szakmai és pénzügyi beszámolót hallgattak meg a képviselők a Petőfi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. tavalyi gazdálkodásával kapcsolatban. A szikár tényekhez tartozik, hogy 2012-ben néhány ezer forint híján 53 millió forinttal támogatta a nonprofit kft-t a helyhatóság.

Fetser visszasírja Gubucz Katalint
Ez a beszámolók napja, így ugyancsak pénteken tárgyalták meg az önkormányzati média (Orosházi Élet, OrosCafé, Orosházi TV) szakmai és pénzügyi mérlegét.

Gyomorforgató, amit az orosházi önkormányzati média folytat– fogalmazott Fetser János. A minősítést arra értette, ami Simonka György emberének szerkesztői kinevezése óta folyik a város lapjában. Hozzátette: soha nem gondolta volna, hogy egyszer még vissza fogja sírni Gubucz Katalint (ő volt korábban az Orosházi Élet című ingyenes önkormányzati lap szerkesztője – a szerkesztő megjegyzése), de most ez is megtörtént. Az ellenzéki képviselő nem mondta ki, de egyértelmű, hogy Krisztován Annára gondolt, aki nemrégiben vette át Gubucz Katalintól a lap irányítását. Fetser Krisztován Anna személyét kötötte össze Simonka Györgyével.

Fetser szerint, ha választási kiadványt akarnak a helyi fideszesek megjelentetni, akkor azt saját pénzükből tegyék meg, ne az önkormányzat kasszájából. A szocialista képviselő szerint Simonka György propagandájává züllesztették az orosházi önkormányzati médiát. Ez – pártállásra való tekintet nélkül – nem nyerte el a helyiek tetszését – tette hozzá. Irimiás László, az Orosházi Média Kft. ügyvezetője – bár erre a polgármester lehetőséget adott – nem kívánt válaszolni az általa irányított céggel szemben felmerült kritikára.