Az országos szakmai, kulturális és tájékoztató rendezvénysorozat idén május 11-13. között zajlik Orosházán.

A rendezvénysorozathoz tavaly csatlakozott Orosháza is, a lelkes szervezőcsapat színvonalas előadásokat, programokat szervezett, csak úgy, mint idén is, melyek mind ingyenesen látogathatók.

A születés misztérium! – hangzik el László Ágnes köszöntő beszédében. „A szülés, születés megváltoztatja a világot, melynek abban a pillanatban középpontja a megszületett élet. Ünnepük, hétköznapjaik, egész életük folyamatosan alakuló és épülő világgá válik, amelynek minőségét alapvetően befolyásolja a TUDÁS, amely alapján döntéseiket hozzák. A Születés Hete ehhez a tudáshoz kíván hozzá járulni.”

A Születés Hete célja, hogy a várandósággal, szüléssel, születéssel, szoptatással és gyermekneveléssel kapcsolatos korszerű és hiteles információk mindenki számára elérhetőek legyenek és segítsenek a családoknak, leendő kismamáknak a legmegfelelőbb egyéni döntések meghozatalában.

A megnyitó beszédet követően Vincze Felícia holisztikus szemléletű bába és 7 gyermekes édesanya ismertette az otthon szülés előnyeit és lehetőségét, emellett bemutatta a kórházban folyó gyakorlatot.

Előadásában számos kórházi rutin beavatkozásról volt szó és azok bizonyított vagy bizonyítatlan előnyeit boncolgatta. Elsők között statisztikákat mutatott be, melyek egy része 50-60 évvel ezelőtt készült. Sok esetben ezekkel az adatokkal próbálják elriasztani az otthonszülést választókat döntéseiktől. Vincze Felícia külföldi kutatásokra hagyatkozva elmondta, hogy valójában nincs százalékos különbség a kórházi-, illetve az otthon születések halálozási arányában. Egy felmérés szerint 2006 óta folyamatosan nő az anyai halálozások aránya a kórházi szülések során. Ez többnyire a császármetszések szövődményének tudható be, hiszen ez a műtéti beavatkozás nagy vérveszteséggel és fertőzésveszéllyel jár, mégis a kórházi szülések 35-40 %-a császármetszéssel végződik.

Felícia elmondta, hogy nem véletlen ez a magas arányú császármetszési statisztika. Sok anyukát betolnak a szülőszobába és oxitocin beadásával indítják meg a szülést. Viszont a baba nem véletlen tud magától világra jönni. Ha a feje nem illeszkedett rendesen a méhszájhoz, akkor hiába a korai oxitocin, ami csak összehúzódásokat eredményez, melynek köveztében minden egyes összehúzódásnál gyengül a magzat vérellátása. Ha ez sokáig tart, akkor a baba szívritmusa romlik, ekkor irány a műtő és gyorsan kiveszik az újszülöttet.

Szó volt még a köldökzsinór előreeséséről is. A bába a korai burokrepesztéssel indokolta a magas arányú köldökzsinór előreesést, ennek során ugyanis hirtelen elfolyik a magzatvíz, amely kisodorja a köldökzsinórt a baba még nem beilleszkedett feje mellett. Ez nagyon veszélyes, hiszen könnyen megfulladhat a baba, azonnali császármetszést igényel. Ez az eljárás a kórházakban szintén rutinszerűen működik, ezzel sok esetben életveszélybe sodorva a születő gyermeket, nem is beszélve arról, hogy fájdalmasabbá teszi a szülést.

Az első babás anyukák közül csak néhányan tudják kikerülni a gátmetszést, ha kórházban szülnek. Ez is egy rutinszerű eljárás, mely az ellátó kényelmességét szolgálja. Vincze Felícia elmondta, hogy ez a beavatkozás úgy segíti az orvosok munkáját, hogy ha szülés közben szakad a gát, azt nehezebb összevarrni, mintha ők vágják meg. Ám nem minden esetben lenne erre szükség. A gátmetszés sokszor mélyebb szakadásokhoz is vezet, több vérveszteséggel jár és hetekig fájdalmat okoz.

És mi a tapasztalata a hét gyermekes anyukának?

A háborítatlan szülést, a születés csodáját élhette át, hatodik várandósága alkalmával. A 10 hetes ultrahangon a Down-kórt vizsgálják, és ha pozitív az eredmény, akkor az anyuka eldönti, hogy mi legyen a magzattal. Felícia nem akarta tudni, hiszen az ultrahang mindössze egy diagnosztikai eljárás, a baba állapotán nem változtat. Szerencsére a gyermeke egészséges. Felícia arra bíztat mindenkit, hogy semmit nem kell kötelezőnek venni. Az ultrahangnak nincs bizonyított jótékony hatása, mégis azt éreztetik az ellátók a kismamával, hogy nem vagyunk képesek egyedül, a saját döntéseink alapján kihordani egy babát. Régen nem voltak ilyen eszközök mégis képesek voltak rá a nők. Azt az érzetet is keltik a kismamákban, hogy „beteg lehetek a gyermekem miatt, vagy a gyermekem lehet beteg miattam”. A bába szerint a biztonságos szülés a legfontosabb, ami komplikációmentes. De a komplikációk a rutinszerű beavatkozások mellőzésével elkerülhetőek.

Mihez van joga a kismamának?

Ha nincs megelégedve, akkor ellátót is cserélhet bármikor. Nem kötelező minden beavatkozást engedélyezni. „Sok ellátó ő maga akarja meghatározni a szülés idejét, ezért vannak a gyorsító eljárások, ha ezek után akadozik még a szülés, mert a baba még nem döntött úgy, hogy jönnie kell, akkor irány a műtő és császármetszés.” Joga van a kismamának megválasztani a szülési pozíciót is, dúlát is vihet az eseményre, aki lelki támaszt nyújt a vajúdó nőnek.

Felícia elmondta, hogy Magyarországon jelenleg két praxis van, melyek othonszülést kísérhetnek. Az egyik Budapesten, a másik Hódmezővásárhelyen - ebben tevékenykedik Felícia- működik. Az általa gondozott várandósságok esetén a kismama először négy, majd kéthetente, a szülés előtt hetente járnak hozzá vizitre. A szülés után az első három napban minden nap, majd a második és a hatodik héten találkozik az anyukával. A kismamának a 36. hétig kell meghozniaa döntést, hogy otthon kíván-e szülni.

Kanadában született Felícia hatodik gyermeke, mely a legmeghatározóbb élmény volt számára. Két bábája volt, akik teljes körűen ellátták őt. „Az első vizsgálat alkalmával vettek le kenetet a rákszűréshez. A szobából távozott a bába, mikor megkért hogy vetkőzzek le deréktól lefelé. Pár perc múlva kopogtatás után visszajött. Adott egy takarót, amit magamra teríthettem, és ez az egész vizsgálat alatt rajtam volt. Magyarországon kevés helyen történik ilyen diszkréten egy szülészeti vizsgálat, sokszor meztelenül kell végig sétálni több idegen ember előtt, felmászni a vizsgálóágyra, ami alapvetően megalázó.”