Nem egyértelmű azonban, hogy ez a jelenség a reálgazdaság lassú kilábalásának, azaz a hitelkereslet hiányának, vagy a pénzügyi közvetítőrendszer mérleg alkalmazkodásának, vagyis a szigorú hitelkínálatnak az eredménye.

A válság kitörése után a szigorú hitelkínálati korlátok játszottak fontosabb szerepet a hitelezés visszaesésében. Ugyanakkor a válság során a hitelkereslet is jelentősen mérséklődött, azonban 2010 elejétől kezdve már élénkülésnek indult. 2010 végén azt mondhatjuk, hogy a vállalati hitelezés visszaeséséért a kereslet, illetve a kínálat csökkenése körülbelül 1/3-2/3 arányban felelős.

Az MNB honlapján olvasható dokumentum szerint az 1,2 százalékos gazdasági növekedés a hitelezés növekedése nélkül valósult meg tavaly, mivel a vállalati hitelállomány 400-450 milliárd forinttal csökkent. Korábban a bankok hitelezési hajlandósága okozta a hitelezés visszaesését, az utóbbi időben viszont a bankok hitelezési képessége a nagyobb korlát. A banki hitelkínálat szűkülése miatt elsősorban a kis- és középvállalati szektor szenved, mivel ennek a szektornak a hitelképességét szűri meg erősen a bankrendszer, ami a szigorúbb forgóeszköz hitelezésben csapódik le.

OrientPress Hírügynökség